Fejlett rendszerinnováció az éghajlatsemlegesség érdekében: portfóliókialakítás és decentralizált irányítás

Hátter: Almaty, Kazahsztán legnagyobb városa, súlyos légszennyezési problémákkal küzd, amelyek elsősorban a gyors urbanizációnak, az elavult ipari gyakorlatoknak és a fosszilis tüzelőanyagoktól való nagyfokú függőségnek tudhatók be. A szennyezés jelentős közegészségügyi kockázatot jelent, és gátolja a város fenntartható fejlődési céljainak elérését.

Módszer: Ennek a kihívásnak a kezelése érdekében Almaty az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP) és az érdekelt felekkel együttműködve kidolgozott egy intézkedéscsomagot a levegőminőség javítása érdekében. A portfólió-megközelítés elengedhetetlen volt a szennyezéshez hozzájáruló összetett és egymástól függő tényezők kezeléséhez.

Főbb elemek:

• Rendszerszintű kihívás: Az almatyi portfólió-megközelítés a légszennyezést nem csupán környezetvédelmi problémaként, hanem gazdasági és közegészségügyi kérdésként is kezelte.
• Stratégiai átfogalmazás: A kihívást stratégiailag újrafogalmazták, hogy az kiterjedjen a tágabb társadalmi-gazdasági hatásokra is, ami lehetővé tette a város számára, hogy olyan intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek a tünetek helyett a kiváltó okokat kezelik.
• Különböző beavatkozások: A program számos intézkedést tartalmazott, például a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését, a természetalapú megoldások bevezetését, valamint a zöld gazdaságra irányuló ösztönzők biztosítását. Ezeket az intézkedéseket összehangolták a szinergiák kialakítása és a kollektív hatás maximalizálása érdekében.

Eredmény: Ez az átfogó megközelítés lehetővé tette Almaty számára, hogy csökkentse az egyetlen nagy léptékű beavatkozásra való támaszkodás kockázatát. Stratégiáinak diverzifikálásával és a rendszerszintű változásokra való összpontosítással a város hatékonyabban tudta kezelni a levegőminőséget, és hozzájárulhatott a szélesebb körű fenntarthatósági célok eléréséhez.

Hátter: Lund, a fenntarthatóság és az innováció iránti elkötelezettségéről ismert város, olyan innovációs ökoszisztéma létrehozására törekedett, amely támogatni tudja ambiciózus klímaátállási céljait. A város célja egy olyan irányítási modell kialakítása volt, amely képes kezelni a városi átalakulások komplexitását, és elősegíti a folyamatos tanulást és alkalmazkodást.

Módszer: Lund a Közszféra Innovációs Megfigyelőközponttal (OPSI) együttműködve kidolgozott egy „Lund Innovációs Ökoszisztéma-portfólió-nyomonkövetés” (LIEPT) nevű irányítási modellt. Ezt a modellt a városi ökoszisztémában végrehajtott különböző beavatkozások megfigyelésére, feltérképezésére és nyomon követésére tervezték.

Főbb elemek:

• Minták gyűjteménye: A LIEPT-modell segítségével a város létrehozott egy „mintakönyvtárat”, amely bevált és alkalmazható pénzügyi intézkedésekből, valamint az éghajlati átállás elősegítését célzó üzleti modellekből állt.
• Kontextusfüggő tanulás: Az irányítási modell elismerte az egyes beavatkozások „lényegében egyedi” jellegét, és a klímavédelmi intézkedések sikerét befolyásoló helyi és kontextuális körülményekre helyezte a hangsúlyt.
• Elosztott irányítás: Lund megközelítése egy elosztott irányítási modellt jelentett, amelyben az erőforrások és a tevékenységek összehangolása több érdekelt fél – köztük állami szervek, magánszereplők és a civil társadalom – között oszlott meg.

Eredmény: A LIEPT-modell segítségével Lund jobban megértette és kezelni tudta városi ökoszisztémájának összetettségét. Az elosztott irányítás előmozdításával és a sokféle adatforrás kihasználásával a város javítani tudta azon képességét, hogy hatékony éghajlat-politikai intézkedéseket hajtson végre, és alkalmazkodjon az új kihívásokhoz.